A film rendezője, Billy Wilder az Osztrák-Magyar Monarchia területén, a mai Lengyelország egyik kisvárosában született, Bécsben tanult, aztán évekig Berlinben élt, ahol forgatókönyvíró lett belőle. 1934-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, aztán begyűjtött hat Oscar-díjat. De szemmel láthatólag megmaradt „Berlinernek”, hiszen 1961-es filmje ott játszódik. A forgatókönyv Molnár Ferenc azonos című egyfelvonásosára épül. És hogy még izgalmasabb legyen ez az ártatlannak tűnő amerikai vígjáték: a forgatás idején húzták fel Berlinben a Falat, így a forgatást stúdióban kellett befejezni.De ne feledjük, hogy az Egy, kettő, három amerikai vígjáték. Billy Wilder Molnár Ferenc remek egyfelvonásosát ezért átírta egy kicsit. A mindenható bankvezér (James Cagney) itt a Coca Cola Company Nyugat-Berlinbe delegált direktora, a taxisofőr (Horst Buchholz) pedig egy rendes, hithű kommunista fiú - Berlin keleti feléről. Politikai komédia? De még mennyire! Miközben megőrzi Molnár Ferenc darabjának végtelenül szellemes alapötletét, a film dialógjai megtelnek utalásokkal, iróniával és öniróniával, hiszen Billy Wilder képes arra is, hogy Berlint amerikaiként, az amerikaiakat - a jenkiket és a délieket is - európai szemmel lássa és láttassa. Ebből az is kitűnik, hogy az európai kulturális hidak olykor meglehetősen kacskaringósak és akár több földrészt is érinthetnek. Elég izgalmas. Amúgy meg Billy Wilder hosszú és tartalmas élete során írt nyolcvannégy forgatókönyvet, és huszonhét filmet rendezett. Az általa írt párbeszédek ragyogóak. Szinte minden poénja kétfedelű, pikánsan fűszerezett. És nem nagyon fog rajtuk az idő. Csak emlékeztetés gyanánt: Ninocska, Férfiszenvedély, A vád tanúja, Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Legénylakás, Sógorom, a zugügyvéd stb. stb.