Vincent átlagos volt mindaddig, amíg nem akart mindenki az életére törni. Úgy tűnik egyik napról a másikra közutálat tárgya lett, és aligha van olyan ember a környezetében, akiből nem vált ki ellenséges érzelmeket puszta jelenlétével. Miután két munkatársa minden ok nélkül megtámadja, Vincentet hazaküldik a munkahelyéről. De a férfi az irodán kívül sincs biztonságban, szinte mindenki az életére tör, aki szembe jön vele az utcán. Nyugodt életre aligha számíthat, ráadásul az őt érintő események egyre erőszakosabbá válnak, így menekülni kényszerül. Kifejezetten vicces vígjátékkal nyitunk, majd egy olyan nyomasztó thrillerbe fordul Castang filmje, hogy ezt így elsőfilmesként a tető alá hozni minimum szép teljesítmény. Nem hibátlan, lehetne talán lassabb és hosszabb, nem mindig azokra a pillanatokra koncentrál az alkotás melyekre kellett volna, de iszonyat jól szórakoztam. Egy darabig. Ugyanis egy idő után nem jó nézni a filmet, rideg alkotás, viszont nem lehet nem odanézni, mert izgalmas és érdekfeszítő amit látunk. A színészi játék nagyszerű, pláne főhősünknél. A durvulásokból sokat nem kapunk (ami jó pont!), plusz mindig elfordul a kamera amikor már olyannyira túlcsordul az erőszak, mégis a nézőnek olyan érzése van, hogy éppen elég az is, amit kapunk. Drámaként sem csicska a Vincent Must Die, van itt szó egyedüllétről, társadalmi erőszakról meg mindenféle csúfságról, hála az égnek egyik kérdést sem bonyolítja túl, s nem fordulunk át egy siratós nyafidrámába. Vicces, kemény, feszes thriller-dráma, aminek megvannak a gyengeségei, hiszen érezni Castang művén azt, hogy csak egy elsőfilmes rendező kezei alól került ki, azonban körülbelül tripla ennyi erénye is van. Érdemes megnézni, nem egy tipikus darab, Eu-ízzel. A film vége tájékán azon gondolkoztam, hogy milyen f.sza kis mainstream, hollywoodi horrort lehetne ebből csinálni, ha csak az erőszak oldalát nézzük a történetnek. No, ez hálisten nem egy mainstream cucc!