Képtelen képregény (1997)

Ha felvetted a Batmanes fecskét és a steampunk úszó-guglit, akkor itt az ideje, hogy fejest ugorj a képregény szubkult mélyvizébe. No nem fogyasztói, hanem a másik oldalról, ahol a nagy titánok mellett kis bolhapöcsként kell túlélned a húsdarálót, miközben e-péniszüket meresztgető tini titánok hadával nézel szembe, akik között a Hubble teleszkóppal kell megkeresned azokat az arcokat, akik képesek befogadni azt a mondanivalót, ami a fingós-böfögős poénokon túlmutat, de közben az egójuknál csak az érzékenységük és a pofájuk nagyobb. A hátulról mellbe csak az az egész szituációban, hogy ebből élsz és ezeken a tiniken múlik, hogy holnap eszel-e, vagy nem, így ismét itt a választás: lemész a sarokra tízdolláros szárnyaszegett pillangónak és kiszolgálsz, vagy közölsz és esélyesen éhen döglesz. Choose Your Destiny!

Az élet attól sem lesz egyszerűbb, ha belebeg a képbe álmaid nője, aki idő közben átállt a másik oldalra és anyádnak több esélye van nála, mint neked, de te meg akarod szerezni. Még az sem érdekel, ha régebben két kardal vívott egyszerre, mert ő álmaid nője. De vajon el tudod viselni a múltját és tudod azért szeretni, ami? Ő el tud fogadni, ha ítélkezel?

Fura kérdések ezek, amikkel egy fura film fura figurái foglalkoznak szokás szerint a képregény szubkulton edződött harmincasok táborát célozva.

A végén csak egy kérdést érdemes feltenni: te is Amyt üldözöd?

Köszi!

vicces, jó